Részlet Dr. Robert O. Young A pH Csoda fogyás című könyvéből.
Amikor az elhízásról van szó, először is az okot kell megtalálnunk, mielőtt a gyógymódot megérthetnénk. Azok a programok, amik csak a nyilvánvaló tünetet célozzák meg (a túlsúlyt), nem oldják meg magát a problémát. Ez olyan, mint amikor a gyökere nélkül szedjük ki a gyomot. A kövérség okait egyébként is mind a mai napig félreértik. Bőszen rángatjuk ki a földből a különböző gyökereket, de egyik sem a gyomé, amitől szerettünk volna megszabadulni. Ennek köszönhetően a kertünk továbbra is gyomos marad, és most már a virágaink is kókadoznak.
A súlyprobléma nem a zsírról szól. Évtizedeken át az alacsony zsírtartalmú ételekre koncentráltunk, és láthatjuk az eredményt. De nem is a kalóriák, a szénhidrátok vagy a koleszterin a gond. Mindegyiket megcéloztuk már, és ennek ellenére – mint nemzet – kövérebbek vagyunk, mint valaha.
Nem is fog javulni a helyzet, amíg meg nem értjük, hogy mi okozza a sok problémát: a savak. A test arra tartalékolja a zsírt, hogy megvédje a szervezetünket a tipikus amerikai étkezés által okozott elsavasodástól. Ezeknek a savaknak egy részét kiürítjük a beleinken, a vizeleten és a bőrünkön keresztül, de ami a szervezetünkben marad, azt tárolni kell valahogy, vagy semlegesíteni. A felesleges savak elkezdik lebontani a szöveteinket és szerveinket alkotó sejteket – ami hasonlít ahhoz, ahogyan a savas pác megpuhítja a húsokat. A sejtek bomlása miatt pedig önvédelmi üzemmódba kapcsol a test. Kétségbeesett védekező mechanizmusként elkezdi használni az ételekkel bevitt és a szöveteinkben található zsírt, bármi is legyen ennek az ára. A zsírok képesek megkötni a savakat, és bizonyos esetekben ki is juttatják ezeket a szervezetből. De a szervezet a zsírokat elsősorban a savak tárolására használja. Csak kérdezzen meg egy plasztikai sebészt! A zsír, amit a pácienseikből leszívnak, barna és fekete a benne található savaktól. (Az egyik munkatársunk, aki amúgy plasztikai sebész, le is ellenőrizte ezt. Zsírleszívásból származó mintákat küldött be elemzésre. A labor jelentésében az állt, hogy valóban tele voltak savakkal.) Rövid távon ez jó hír: a test képes megvédeni magát egy ideig a savaktól. A rossz hír: hosszú távon ezek a savakkal teli zsírtárolók számos egészségügyi problémát okoznak.
A test elsavasodása beindítja a sav-bázis egyensúly felbomlásának, a hízásnak és a betegségnek a romboló hatású ciklusát. A tüneteket mindannyian látjuk, az okokat azonban még csak most kezdjük megérteni. A túl sok sav elvonja a vérből az oxigént, oxigén nélkül pedig lelassul az anyagcsere. Lassabban emésztjük meg az ételt, aminek a következménye súlynövekedés és renyheség, de ami még ennél is rosszabb: az étel erjedése (rothadása!). Az erjedés miatt megjelennek a testben az élesztő-, penész- és egyéb gombák. Ezek mindegyike élő organizmus, tehát „enniük” kell, és amikor túlzottan elszaporodnak a savas szervezetben, akkor a mi táplálékunkat fogyasztják, akár 50 százalékkal is csökkentve a megevett étel kémiai és mechanikai felszívódását. Mivel esznek, salakanyagokat is kibocsátanak, mint amilyenek az exotoxinok, illetve a micotoxinok, amely anyagok nagyban károsíthatják a sejtjeinket. Megfelelő tápanyagok híján a szervezet nem képes szöveteket építeni, vagy előállítani a sejtek energiaellátásához és a szervek működéséhez szükséges lúgos pufferanyagokat, hormonokat, és vagy százféle egyéb anyagot. Ha ilyen helyzet áll elő, akkor az étel ahelyett, hogy energiát adna, megreked, és tovább savasítja a szervezetet. Ez egy ördögi kör. Az eredmény pedig nemkívánatos súlynövekedés, fáradtság és betegség.
A lényeg: ön nem túlsúlyos, hanem túl savas. A zsírpárnái gyakorlatilag megmentik az életét. E nélkül a zsír nélkül, ami megvédi a sejtjeit, a szöveteit és a szerveit a savakkal szemben, már rég halott lenne. (Ugyanígy a koleszterinnek is – amit már régóta összekapcsolnak a túlsúllyal – van haszna: a plakkok kiépülése megvédi az artériákat azokkal a savakkal szemben, amelyek amúgy lyukakat marnának rajtuk.) Legyen hálás a háj miatt! Ez persze nem jelenti azt, hogy most már örökké magával kell hurcolnia. Addig, amíg nem érti, hogy miért rakódott le, és így nem tud mit tenni ellene, szüksége van rá. De annak az információnak a birtokában, amit ebben a könyvben talál, megszabadulhat tőle, s már nem kell ragaszkodnia hozzá. Ha az elfogyasztott étel és ital lúgosan bomlik le (ez a savas ellentéte a kémiában), akkor az a sok-sok savval teli zsír „leolvad”. A testnek ugyanis már nem lesz szüksége rá.
Dr. Robert O. Young biokémikus, mikrobiológus és tudományos kutató, aki az elmúlt 30 évét annak szentelte, hogy megtudja, hogyan működik szervezetünk a sejtek szintjén. Elméletének elnevezése: Új Biológia™, ami legegyszerűbben megfogalmazva azt állítja, hogy minden betegség mögött egyetlen alapvető ok rejlik, ez pedig nem más, mint a test túlsavasodása. Dr. Young úgy találta, hogy amikor a test sav-bázis aránya egészséges egyensúlyban van, akkor a kórokozók képtelenek benne megtelepedni.
Forrás: Young, Robert O. A pH Csoda fogyás. Budapest: MG Európa Kft., 2009.
Zsigovics, Judit. PH Csoda lúgosító ételreceptek. Budapest: MG Európa Kft., 2009.