Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális bélműködési rendellenesség. A funkcionális azt jelenti, hogy a bélcsatorna működése eltér a normálistól, de semmilyen szervi rendellenesség vagy anyagcserezavar nem áll a működés hátterében, emiatt gyakran „agy-bélműködési zavarnak” is nevezik. Az irritábilis túlérzékenyt, illetve ingerlékenyt jelent, ami arra utal, hogy a tápcsatorna a megszokottnál érzékenyebb, a normális ingerekre is fájdalomérzettel reagál. Azért nevezik szindrómának, más néven tünetegyüttesnek, mert nem egy önálló betegségről van szó, hanem különböző tünetek együtteséről.

A szindróma leginkább felnőtt korban jelentkezik, de mindenképp 35 év alatt és élete végéig elkíséri a beteget. A betegségnek, a kellemetlen tüneteken kívül, általában nincs komolyabb következménye. Ajánlott felkeresni a háziorvost, ha a panaszok nagyon zavarják a beteget. Egyes esetekben, például ha a betegség hirtelen vagy idős korban jelentkezik, vagy ha véres székletet, esetleg ismeretlen eredetű fogyást érzékelünk, feltétlen orvoshoz kell fordulni, hogy más, súlyosabb betegséget kizárhassunk.

Az irritábilis bél szindróma főbb jellemzői:

• ­   megváltozott székelési szokások
• ­   visszatérő hasi fájdalmak

Hazánkban a felnőtt lakosság 10-15%-a szenved a szindrómában, így elmondható, hogy az egyik leggyakoribb bélműködési rendellenesség. A betegek száma így több százezerre tehető, de akár az egymilliót is elérheti. Az úgynevezett „római skála” (tüneteket rendszerező táblázat) segítségével állapítják meg, hogy a páciens IBS-ben szenved vagy sem.

Hogyan diagnosztizálják az IBS-t?

Ha valaki azt gondolja, hogy IBS-ben szenved, először is orvoshoz kell fordulnia, aki egy teljes körű vizsgálat után meg tudja állapítani, hogy a páciens ebben a betegségben szenved vagy sem. A vizsgálat során az összes tünetet feljegyzik és a betegnek fizikai vizsgálaton kell átesnie.

Sajnos még nincs olyan vizsgálat, ami csak az IBS-re vonatkozik. A diagnózis felállításához használt tesztek segítségével szűrik ki más betegségek jelenlétét. A vizsgálat általában a következőket tartalmazza: vérvétel, röntgen és székletmintavétel. Az orvosok, a legtöbb esetben, ezen felül béltükrözést is végeznek a páciensen. Ez úgy működik, hogy egy kicsi, hajlékony csövet vezetnek a végbélbe. A cső végén egy kis kamera található, amely továbbítja a felvett képet egy nagyobb monitorra, ahol az orvos látja a vastagbél belsejét.

Ha a tesztek eredménye negatív, az orvos megpróbálja felállítani a diagnózist a tünetek segítségével, például a páciens milyen gyakran érzett hasi fájdalmat vagy kellemetlenséget az elmúlt év során, mikor kezdődtek a fájdalmak és mikor értek véget a székletürítéshez viszonyítva, valamint, milyen gyakran váltakozott a székelési inger és a széklet összetétele. Több orvos szerint jellegzetes tünetek megléte szükséges ahhoz, hogy megállapítsák az IBS jelenlétét a betegnél. Ezek a tünetek a következők:

• Hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés a has környékén minimum 12 héten át az elmúlt 12 hónapban. (A 12 hétnek nem kell folyamatosan követni egymást.)

• A hasi fájdalomnak vagy kellemetlenségnek a felsorolt három tulajdonságon kívül, kettővel kell rendelkeznie:
  • enyhül bélmozgás után
  • mikor elkezdődik, változás figyelhető meg a bélmozgás gyakoriságában
  • mikor elkezdődik, változás figyelhető meg a széklet milyenségében és kinézetében

• Bizonyos tünetek jelenléte szintén szükséges, ilyen például:
  • változás a bélmozgás gyakoriságában
  • változás a bélmozgás megjelenésében
  • nem kontrollálható székletürítési inger
  • a székletürítés nehezen vagy egyáltalán nem következik be
  • nyálkás széklet
  • puffadás

• A vérzés, a láz, a fogyás és az állandó fájdalomérzet nem tartozik az IBS tünetei közé, ezért feltételezhető, hogy a beteg másfajta problémától szenved, mint például gyulladás vagy, ritkább esetben, rák.

• A következők általában súlyosbítják az IBS tüneteit:
  • a nagy mennyiségű ételek
  • a puffadás a végbélben felszabadult gázoktól
  • a gyógyszerek
  • a búza, a rizs, az árpa, a csokoládé, a különböző tejtermékek és az alkohol
  • a koffeines italok, mint például a kávé, a tea vagy a kóla
  • a stressz, a viszály vagy érzelmi felindultság

Kutatók kimutatták, hogy az IBS-ben szenvedő nők állapota romlik menstruáció idején, ami azt jelzi, hogy a reproduktív hormonok súlyosbítják az IBS problémákat.

Az IBS fajtái

• székrekedéses IBS (hasi fájdalom és ritka székürítés jellemzi)
• hasmenéses IBS (hasi fájdalom és híg székürítés naponta többször)
• kevert típusú IBS (folyamatosan változik a székrekedés a hasmenéssel)

Az IBS tünetei rendszerint már gyermekkorban jelentkeznek. Kétszer annyi nő szenved a szindrómában, mint férfi. Ezt jól mutatja az is, hogy Magyarországon az orvoshoz forduló betegek 75%-a nő. A felnőttek körülbelül 10%-ánál jelentkezik az IBS a tápcsatorna vírusos vagy bakteriális fertőzése után.

Milyen kockázati tényezők megléte szükséges az IBS kialakulásához egy fertőzéses hasmenés után?

• ­   elhúzódóbb lefolyású fertőzés
• ­   női nem
• ­   pszichoszociális tényezők (például stresszhelyzet a fertőzés idején)

A stressz nagyban hozzájárul a szindróma kialakulásához és tüneteinek erősödéséhez.

Az IBS-szel együtt jelentkező problémák

A szindrómában szenvedők gyakrabban panaszkodnak fáradékonyságra, gyakori vizelésre, hátfájásra és más, a betegségükkel nehezen összeegyeztethető tünetekre. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy súlyosabb betegségek, mint például a vastagbélgyulladás, a rák, a fekélyek, a diverticulosis, stb., is ezekhez hasonló tünetekkel kezdőnek, ezért nagyon fontos a megfelelő és átfogó laboratóriumi és fizikai vizsgálat.

Gyakran más betegségek is társulnak az IBS-hez, mint például a krónikus kismedencei fájdalom és a fibromyalgia fájdalom szindróma.

• krónikus kismedencei fájdalom szindróma: nőknél és férfiaknál egyaránt jelentkező fájdalom az alhasban, a gáttájékon és a keresztcsont környékén, kiváltó oka nem ismert

• fibromyalgia fájdalom szindróma: nehezen diagnosztizálható betegség, tünetei közé tartozik: az egész testet érintő, időszakosan fellépő, izomlázszerű fájdalom; éjszakánként fellépő erős szívdobogás; hátfájás; hólyag- és bélpanaszok; gyakori kimerültség napközben; levertség; izmokban, szalagokban, illetve, inakban fellépő kínzó fájdalom, fülbántalmak; nyak- és ágyékcsigolya tájéki fájdalom; valamint szédülés

Többnyire pszichológiai problémákkal együtt jelentkezik a betegség, amelyek rontják a beteg állapotát, ilyen például a szomatizáció (a lelki problémák a testen is jelentkeznek), a szorongás, és a tünetekhez kapcsolódó félelmek (a beteg például fél közösségbe menni a székelési zavarai miatt). Kevesen mernek a problémájukról beszélni, mert szégyellik azt, sokan azt gondolják, csak ők szenvednek ebben a betegségben.

Gyakori, hogy egészséges embereknél is jelentkeznek az IBS tünetei, de csak 20-25%-uk fordul orvoshoz, az esetek többségében csak akkor, ha gyakori vagy erősebb hasi fájdalmaktól szenved. A legtöbben inkább beletörődnek az állapotukba és próbálnak együtt élni vele. Sokan saját maguk próbálják meg kezelni a tüneteket.

Visszatérő tünetek

A betegség tünetei időről időre visszatérnek, mint például a puffadás, a székletürítési zavarok és a görcsös hasi fájdalom. A bélgörcsök után jelentkező hasi fájdalom legtöbbször sürgető székelési ingerrel jelentkezik, amely a székletürítés után csillapszik. Azonban a betegeknél ez elég sok nehézséggel jár: egyesek székrekedésben szenvednek, mások hasmenéses gondokkal küzdenek, de sokszor a kettő váltakozása jelentkezik az IBS-ben szenvedőknél. A puffadás legtöbbször étkezés után fordul elő, mikor a szervezet elkezdi lebontani a bevitt táplálékot, miközben gázok szabadulnak fel. De a puffadás olykor nem csak étkezés után jelentkezik, akkor is mutatkozhat, mikor a beteg semmilyen táplálékot nem fogyasztott előtte. Ezek a tünetek legtöbbször egyszerre jelentkeznek, és időről időre visszatérnek. Egyénenként változik, hogy melyik tünet a legerősebb, melyik okozza a legnagyobb problémát, illetve hogy milyen időközönként jelentkezik. Egyeseknél hosszú tünetmentes időszakok is előfordulhatnak, de utána ismét megjelennek az IBS tünetei.

Az IBS kezelése

Az IBS kezelésére használt gyógyszerekkel elsősorban a tüneteket tudják enyhíteni. Általában görcsoldó gyógyszereket, a bélfal mozgását elősegítő készítményeket és puffadásgátlókat szoktak alkalmazni. Mivel legtöbbször a betegség tünetei egyszerre jelentkeznek, ezért gyakran csak több fajta gyógyszer együttes szedése hozhat enyhülést.

A székrekedés csökkentésére élelmi rostokat, tömegképző anyagokat és hashajtókat írnak fel az orvosok.

Hasfogókkal hatékonyan kezelhető a hasmenéses IBS-ben szenvedők tünetei. Folyamatosan adagolt kis mennyiségű hasfogókkal kontrollálhatóak a sürgető székelési ingerek. Ezzel együtt a beteg szorongása is megszűnhet.

A fájdalmak enyhítésére görcsoldókat szoktak használni.

A depresszió elleni gyógyszerek (más néven antidepresszánsok) szedése is elterjedt. Ezzel próbálják csökkenteni az alvászavarokat, a fájdalomérzetet és a betegség miatt kialakult szorongásos és depressziós tüneteket. A nyugtatók szedése kerülendő, mert a szervezet hozzászokhat.

Kutatók szerint pszichológiai kezeléssel olykor hasonló eredmény érhető el, mint gyógyszeres kezeléssel.

Kialakulásához több tényező szükséges

Ma még nem tudják, hogy miért alakul ki az IBS egyes embereknél, azonban az tisztázott, hogy több tényező együttes megléte szükséges a betegség kialakulásához. Az egyik ilyen tényező a bélfal simaizomzatának kóros mozgása, amelynek köszönhetőek a székletürítési zavarok. A bélfal túlzott érzékenysége is fontos a betegség kialakulásának szempontjából. Ilyenkor a tápcsatorna a normális ingerekre is fájdalomérzettel reagál. A feszültség és a túlzott idegeskedés is nagyban hozzájárulhat a szindróma kifejlődéséhez. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a stressz és a feszültséggel teli helyzetek következtében az IBS-ben szenvedők állapota rosszabbodik.  A tünetek megjelenéséhez hozzájárulhatnak például a megoldatlan családi problémák, a vizsgaidőszak és a feszült munkahelyi légkör.

Étrendi és életmódbeli változtatások

Sokat enyhíthet a tüneteken, ha változtatunk az étrendünkön és az életmódbeli szokásainkon. Próbáljuk elkerülni a túlzott idegeskedést és próbáljunk meg minél több időt kikapcsolódással és sportolással tölteni.

A cukrokban és zsírokban gazdag, rostszegény étrend, ezen kívül a különböző bélirritáló anyagok, mint például az alkohol és a kávé, a betegség kockázati tényezői. A rosthiány okozta IBS-t teljes értékű, nyers ételek fogyasztásával akár meg is lehet gyógyítani.

Kerüljük a puffadást okozó ételek (pl. banán, kelbimbó, hüvelyes zöldségek) fogyasztását és fogyasszunk minél több rostban gazdag, zsírszegény ennivalót.

A nagy mennyiségű ételek bélgörcsöket és hasmenést okozhatnak az IBS-ben szenvedőknél, ezért próbáljunk meg kevesebb mennyiségű ételt fogyasztani naponta többször és kerüljük a naponta ritkábban, de nagy mennyiségben fogyasztott ételeket.

A gyógyszeres kezelés alkalmazása is elterjedt, de ebben az esetben sem tudják a betegséget megszüntetni, csak a tüneteket enyhíteni.

Ételérzékenység

Azzal régóta tisztában vannak az orvosok, hogy ételérzékenység okozza az IBS tünetek egy részét. A búza és a tejtermékek jól ismert érzékenységi reakciót kiváltó ételek. Ezen kívül a kávé, a kukorica, a citrusfélék, a fokhagyma, a tea, a tojás, és egyes gabonafélék is kiválthatnak túlérzékenységi reakciót.

Laktóz, fruktóz és szorbit

A tejben található laktóz, a gyümölcslevekben és a szárított gyümölcsökben előforduló fruktóz és a diabetikus készítményekben megtalálható szorbit rossz hatással lehet az IBS-ben szenvedők emésztésére. A vizsgálatban részt vett betegek panaszai felerősödtek, amennyiben magasabb laktóz, fruktóz illetve szorbit tartalmú ételeket fogyasztottak. Mikor csökkentették e cukrok mennyiségét a szindrómában szenvedők panaszai 40%-kal csökkentek.

Az étrendkiegészítők, a rostok és a gyógynövények jótékony hatása

Étrendkiegészítők

Egyes étrendkiegészítők jó hatással lehetnek a betegség enyhítésére. Ilyenek, például, a laktázenzimet tartalmazó termékek vagy a ligetszépe magolaja. A probiotikumok, mint például a Bifidobacterium bifidum és a Lactobacillus acidophilus jó hatással vannak az emésztésre, ezért sok beteg szervezete lényegesen jobban tudja tolerálni a joghurtot, mint más tejterméket.

Rostok

A rostok fogyasztása hasznosnak bizonyulhat székrekedés esetén. De vigyázzunk milyen fajta rostot fogyasztunk, mivel a búzakorpa felerősítheti az IBS tüneteit azzal, hogy érzékenységi reakciót vált ki. A zöldségek, a rozs, az árpa, a bolhafűmagkorpa, a barna rizs és a zabkása is ugyanolyan hatékonysággal bír és az esetek többségében nem váltanak ki érzékenységet. A különböző székletnövelő hashajtók (pl. a bolhafűmag, az indiai útifű korpája, a lenmag) alkalmazása is jó hatással vannak az IBS-re az által, hogy szabályozzák a vízvisszatartást és segítik a bélmozgást.

Gyógynövények

Egyes gyógynövények és gyógynövénykészítmények kedvező hatással bírnak az IBS-re.

• borsmenta-illóolaj

A borsmenta-illóolaj, illetve az együtt adagolt borsmenta- és köményillóolaj jelentősen csökkentette a kísérletben részt vett betegek tüneteit. Mindkét olaj enyhíti a bélgörcsöket, a bélirritációt és a bélgázok képződését.

• édesköménymag és fehér ürüm

A fentebb említett illóolajok mellett, ezek a gyógynövények is nagymértékben csillapítják a felső hasi panaszokat.

• kamilla

A kamilla virágzata és az ebből készített illóolaj jó bérgörcsoldó, szélhajtó és emésztési traktust tonizáló készítmény.

• orvosi macskagyökér és virginiai csukóka

Alvászavarokkal és szorongással küszködő betegek számára ajánlott ez a két gyógynövény. Az orvosi macskagyökér emellett görcsoldó hatással is rendelkezik.

A pszichoterápia, a relaxáció és a stresszoldó gyakorlatok is kedvező hatással vannak az IBS tüneteire.