Az emberek többsége tapasztalt már székrekedést, de ez legtöbb esetben csak átmeneti. Az ilyen fajta székrekedés gyakran utazáskor és idegen helyen jelentkezik.

Valódi székrekedésnek azt nevezzük, mikor heti háromnál kevesebb a székürítések száma vagy több mint 48 óra telik el két székürítés között. A széklet kis mennyiségű és sokkal keményebb a normálisnál. Ezen felül a székürítés nehézkes, erőlködéssel jár és utána is megmarad a teltségérzet.

A legtöbb emberre a naponkénti székürítés a jellemző. Az ennél ritkább, de megfelelő mennyiségű és minőségű, valamint azonos időközönként történő székürítés is normálisnak mondható.

A nők körében gyakoribb a székrekedés, mint a férfiaknál. Ennek egyik oka az lehet, hogy a nők kevesebb folyadékot fogyasztanak.

Mi okozhatja a székrekedést?

A székrekedés egyre több problémát okoz az emberek életében. A táplálkozási szokásokon kívül a stressz és a rendszertelen életmód is megjelenik az okok között. Kialakulását több tényező idézi elő:

• Kevés folyadék bevitele: a megfelelő állagú széklet 75-80%-ban tartalmaz vizet. Ha nem megfelelő mennyiségű vizet fogyasztunk, akkor a széklet víztartalma kevesebb lesz, ami a széklet besűrűsödését, megkeményedését eredményezi a bélben, emiatt székelési problémák léphetnek fel.

• Nem elegendő testmozgás: a mozgás elősegíti a bélmozgást, amely megkönnyíti a székelést. Az ülő helyzetben végzett munka rossz hatással van a bélmozgásra, csökkenti azt, aminek köszönhetően székrekedés alakulhat ki. Ezért ajánlott hetente legalább kétszer tornázni.

• Salakban hiányos étrend: a salakanyagok az emberi szervezet számára emészthetetlen növényi rostok. Annak ellenére, hogy nem épülnek be a szervezetbe és nem bontódnak le, szerepük mégis nagyon fontos az emésztésben.

• Rendszertelen életmód: A stressz és az állandó rohanás miatt gyakran vissza kell tartani a székelési ingert, ami hosszú távon az inger megszűnését eredményezheti, függetlenül a felhalmozódott béltartalom mennyiségétől. Minél több ideig tárolódik a vastagbélben a széklet, annál több vizet von ki a szervezet belőle, emiatt megkeményedik még nehezebbé téve a székelést. Ezen úgy lehet segíteni, hogy minden nap ugyanabban az időben kísérelünk meg székletürítést, amihez egy idő után hozzászokik a szervezet.

• Hormonális (endokrin) megbetegedések: cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés, illetve annak csökkentett működése, mellékvese és hasnyálmirigy betegségek.
• Idegrendszeri betegségek: sclerosis multiplex, agyérelmeszesedés, Parkinson-kór.

• Gyógyszerek mellékhatása: nyugtatók, altatók, vérnyomáscsökkentők és szívgyógyszerek, antikolinerg asztma elleni hörgőtágítók, fájdalom- és gyulladáscsökkentők, vízhajtók, vasvegyületek, morfiumszármazékok és opiátok.

• Lelki okok és megváltozott környezet (pl. utazáskor, amihez párosodhat a megváltozott táplálék összetétele is) szintén székrekedést okozhatnak.

• Egyéb okok: vannak olyan betegségek, amelyek a belek szűkítő elváltozását okozzák és emiatt székrekedés alakul ki. Ilyen betegségek, például, a fekélyes bélgyulladás, a Crohn-betegség, a daganat és az irritábilis bél szindróma (IBS). Sok nőnél a várandósság ideje alatt is jelentkeznek a székrekedés tünetei. Ezen felül, a bélrendszer vérellátási zavarai is székrekedéshez vezethetnek. Ez legfőképpen idős korra jellemző.

A székrekedés szervezetet károsító hatásai

A hosszú ideig tartó székrekedésnek a szervezetet károsító hatásai is lehetnek. A fokozott munka következtében a bél egyes szakaszai elfáradhatnak, és emiatt kiöblösödhetnek (az ilyen szakaszt divertikulumnak is nevezik). Az ilyen szakaszokban a széklet egy része elakadhat, ami kedvező táptalajt jelenthet a különböző baktériumok számára, amelyek gyulladást okozhatnak a bélben.

A károsodott bélfalon sebek és berepedezések jelenhetnek meg, amelyek időközönként vérezhetnek és emiatt gyulladás, valamint elfertőződés alakulhat ki a bélben.

A nehéz székelés miatti erőlködés aranyér kialakulásához vezethet, illetve megemelheti a hasüregben a nyomást, ami következtében megnőhet a vérnyomás.

Mindezek mellett akár végbéldaganat is kialakulhat.

Hogyan kezelhető a székrekedés?

Szerencsére elég sok megoldás közül választhatunk. Elsősorban az a legfontosabb, hogy rájöjjünk arra, mi okozza a székrekedést, ha sikerült, akkor minél előbb próbáljuk ezt megszüntetni. Ha mégsem oldja meg a problémát, akkor érdemes diétával próbálkozni. Nagyon lényeges, hogy növényi rostban gazdag élelmiszereket fogyasszunk. A növényi rostot a szervezet nem tudja megemészteni, de szerepe mégis nagyon fontos mivel fokozza a bélmozgást, növeli a széklet víztartalmát, úgy hogy megköti a vizet benne és ez által csökkenti annak keménységét.

Rosttartalmú élelmiszerek

Gyümölcsök: szilva, körte, málna, ribizli, banán, de valójában az összes gyümölcs kedvező hatással van a székrekedésre. Ajánlott naponta többször fogyasztani.

Zöldségek, főzelékek: legfőképpen zöldborsó, sóska, spenót, zeller, kukorica, petrezselyemgyökér, paradicsom, fokhagyma, vöröshagyma, de más zöldségek fogyasztása is jótékonyan hat. A káposzta és a kovászos uborka leve is ajánlott.

Gabonafélék: búza- és zabkorpa, különböző gabonapelyhek (pl. zab, kukorica, rozs, búza), müzliszeletek, barnarizs, valamint magvas barna kenyér.

Mi segíthet még?

Tejtermékek: tej, aludttej, joghurt, kefir.

Víz és más folyadékok: víz, különböző teák, pl. csipkebogyó, gyümölcstea, hársfatea, gyümölcs- és zöldségturmixok. Naponta minimum 3 liter folyadék fogyasztása nagyon fontos, mivel a bélben a rostok vizet kötnek meg.

A rendszeres testmozgás növeli a bélmozgást, ezért segít megszüntetni a székrekedést.