Kutatók szerint az apa szeretete, vagy annak hiánya, ugyanannyira hozzájárul a gyerek személyiségének és viselkedésének kialakulásához, mint az anya szeretete. Bizonyos szempontból – teszik hozzá – az apa szeretete még nagyobb befolyással is lehet.

Kutatók közel 100 olyan amerikai és európai tanulmányt vizsgáltak át, amelyek a szülőknek a gyerekek viselkedésére és lelkiállapotára gyakorolt hatását elemzik fejlődésük folyamán. A legkorábbi vizsgálatot 1949-ben, a legutóbbit pedig 2001-ben végezték. Arra a megállapításra jutottak, hogy az, amennyire az apa elfogadja vagy eltaszítja magától a gyereket, ugyanolyan mély hatással van a gyerek fejlődésére, mint az anyai szeretet vagy annak hiánya.

Felhívják a figyelmet arra, hogy akár az apai, akár az anyai szeretet megvonása egyenlő mértékben összefüggésbe hozható a következőkkel: önbizalomhiány, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, visszahúzódás, depresszió és szorongás. Annak a kockázata, hogy a gyerek később hajlamos lesz-e agresszív magatartásra, kábítószer- és alkoholfogyasztásra vagy bűnözésre, összefügg azzal, hogy akár az egyik, akár a másik szülő szeretettel fogadta vagy eltaszította magától a gyereket.

A kutatók azt is megállapították, hogy bármelyik szülő gondoskodása és szeretete ugyanolyan erősségű pozitív hatással lehet a gyerek boldogságára, jó közérzetére, társadalmi beilleszkedésére, a tanulásban elért sikereire a kisgyermekkortól felnőttkorig. A kutató csoport azt is megfigyelte, hogy bizonyos esetekben az apa még az anyánál is fontosabb szerepet játszik. Számos tanulmány az apa szeretetét, mint az egyedüli meghatározó tényezőt emelte ki, amikor a gyereknél személyiségi, magatartásbeli, törvénybe ütköző vagy kábítószeres problémák alakulnak ki.

(Forrás: Review of General Psychology [Általános Pszichológiai Szemle] 2001. december 12.)